"A románoknak jobban megy ez a diplomácia" (én Malina Hedvig óta azt gyanítom, a tótoknak is). Fater mindig ezt mondogatta, és én kénytelen voltam neki ezt elhinni, több évtizedet húzott le a KÜM kötelékében, egy időben a házunk csaknem úgy be volt biztosítva, "mint az NBH" - mennyit röhögtem én ezen akkor, megyjegyzem, igencsak felelőtlen módon.
De, hogy olyan nagyon messze ne térjek el a tárgytól, nemcsak ezt a Trianon-dolgot sikerült elbaltáznunk, többek között "diplomáciai balfékeskedéssel", merthogy nehogy már azt gondoljuk, még véletlenül se, hogy nincs az a "szar, amit ne lehetne még szarabbá tenni", és ki lenne erre alkalmasabb, mint a katasztrófák és a katasztrofizálás eme kicsiny nemzete? A sor kígyózóan hosszú, és naponta bővül. Elég talán felidézni Jeszenszky Gézát, aki kaliberben nem sokkal marad Göncz Kinga néni mögött.
Akinek volt, van és lesz dolga a KÜM-mel, javaslom kösse fel a gatyáját. A KÜM véleménye ugyanis leginkább az, hogy nincsen, nagy vonalakban sem látjuk a fától az erdőt, és ami nekünk sehogy se megy, azt még a lengyelek is megoldják valahogy.
Ki ne emlékezne a magyarigazolvány kálváriájára? Ha emlékezetem nem csal az ígéretes, bár nem is kicsit arrgáns projekt (KÜM rulez) végére, egy aljas módon diszkrimináló, piszok kis népségként, majdhogynem Európa szégyeneként végeztük, és kárpótlásul minden román állampolgár kaphatott idehaza munkavállalási engedélyt (megjegyzem, nekem ez utóbbi fejlemény nem kurblizta volna fel az agyamat, ha nem a magyar diplomácia tökéletes amatőrségéről tanúskodott volna).
És most meg mit tesz Isten, a lengyelek, nem tanulva elrettentő példánkból, ugyan mivel álltak elő, ha nem éppen a Polákigazolvánnyal, ami szinte egy az egyben behalt magyar elődjének hű mása, vagy legalábbis nagyon annak tűnik, és az ethnic polákoknak csaknem ugyanazokat a jogokat biztosítja. Hát, Belorusszia ugyan ordít rendesen - de, valljuk be kit izgat egy olyan lúzer, mint Lukasenko?
És ami a venezuelai kőolajat illeti, hát ott is kapaszkodnom kellett. Azt, hogy ebben az országban bárkiből, meg a kedves családjából is lehet konzul, ha jó helyen és jól fekszik, azt tudtam. Belőlem is lehetett volna. Ebből azt is gondoltam, hogy ez nyilván az a pozíció, amibe nexussal bármelyik hülye bejuthat. De legalább fogja be. A nem kevéssé gudztustalannak tűnő EU toloncirányelv elfogadására, mely azt helyezi kilátásba, hogy az illegális bevándorlókat 18 hónapra leültessék, Chavez elnök úr annyit bírt benyögni: na jó, akkor "ezt nektek venezuelai kőolaj kapjátok be, EU, de izibe". Mire konzulunk hihetetlen éleslátással megjegyezte: "ez minket, tekintve, hogy nem hozunk be venezuelai kőolajat, kevéssé érint". Azt, hogy merrefele járt a konzul úr, amikor kis hazánk belépett az EU-ba, nem tudom, azt se, hogy valójában egy formálódó olajválság közepén Chavez elnök úr ugyan mennyi kőolajtól fosztaná meg az Uniót, de abban egész tutira biztos vagyok, ha véletlenül emiatt az EU alaposan megszívja, azt mi sem köszönjük meg Hugo Chaveznek. Ugyanis ehhez elég, ha a németek megszívják.
